Erdély egyik legjelentõsebb honfoglalás-kori magyar temetõjét tárják fel.

  2005.07.31. 21:00

Magyarok a nép és nemzet közötti idõben
[ 2005-07-27 - 08:06:21 ] Erdely.ma

Erdély egyik legjelentõsebb honfoglalás-kori magyar temetõjét tárják
fel Szászváros határában a nagyszebeni és a németországi Tübingen egyetem
ifjú régészei. A tizedik századi sírhalmaz teljes feltárása,
leletanyagának feldolgozása fontos információkat adhat a magyarság európaivá
válásáról.

Erdélyi honfoglalók

A feltárt sírok anyaga egyértelmûen a második honfoglaló nemzedékre
utal, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Marian Tiplic, a nagyszebeni egyetem
ifjú tanszékvezetõje, az ásatások vezetõje. Minden bizonnyal az erdélyi
törzshöz tartoztak (a gyulák nemzetségéhez). Állandó településrõl van
szó, melynek elhelyezése - egy domb tetején - arra utal, hogy a Maros
völgyének ellenõrzése lehetett az itteni magyarok célja. Különösen, ha
figyelembe vesszük, hogy az erdélyi törzs (a gyulák nemzetségének)
fejedelmi központja a Szászvárostó l kevesebb, mint 50 kilométerre lévõ
Gyulafehérvár környékén alakult ki.

Habár állandó településrõl van szó, a feltárt temetõ mégis arra utal,
hogy az akkori magyarok még nem adták fel teljesen nomád, kalandozó
életmódjukat. Éppen ez a kettõsség teszi érdekesebbé a kései honfoglaló -
de még pogány - idõszakból származó szászvárosi temetõt. Amely némileg
eltér a pannóniai törzsekétõl, valamint a korábbi temetõktõl, amint a
Nagyvárad melletti Bihar községben feltárt, a honfoglalás elsõ nemzedéke
idejébõl származó - egyértelmûen nomád életmódról tanúskodó - nagy
temetõ leletanyaga is bizonyítja.

Míg a honfoglalás elsõ nemzedéke idejében a magyarok lovaikkal és
fegyvereikkel együtt temetkeztek, a valamivel késõbbi szászvárosiból azonban
már hiányoznak a kardok meg az állati csontok. A tizedik századi
szászvárosi temetõ nem olyan gazdag, kengyel, nyíl, tegez, vagy ezekhez
hasonló tárgyak csupán egyes sírokból bukkannak elõ.

Marian Tiplic szerint mindez a környezõ népek, elsõsorban a besenyõk,
de esetleg a helyi szláv - vagy akár latinos - lakosság magyarságra
gyakorolt hatására vezethetõ vissza.

Szent István árnyékában

A 62 eddig feltárt sírban nõi, gyermek- és férfi tetemekre bukkantak.
Azonban sok férfitetem egy-egy testrésze hiányzik (gyakran éppen a fej),
ami egyértelmûen erõszak általi halálra utal. Vagyis a már letelepedett
köznép békés életre tért át, míg az elõkelõk folytatták harcias és
veszélyes életmódjukat.

Mihai Castaian, a szászvárosi múzeum ifjú igazgatója, az ásatások
tudományos kutatója véleménye szerint elképzelhetõ, hogy az erõszakban
elhunytak éppen a pannóniai törzsek, pontosabban I. István hadainak
áldozatai. Elsõ és legnagyobb királyunk ugyanis csak fegyverrel tudta a nyugati
kereszténység és az európai fejlõdés útjára terelni a pogánysághoz
erõsen ragaszkodó törzseket, különösképpen az erdélyi tö rzset. Lehet, hogy
István király és nagybátyja, a bizánci kereszténységre áttért erdélyi
Gyula közötti fegyveres összecsapás - s ezáltal az összmagyarság hosszú
távú sorsa - éppen a Szászváros és Gyulafehérvár közötti síkságon dõlt
el?!

Feltáratlan történelem

Marian Tiplic reményei szerint az augusztus közepéig tartó ásatások
során sikerül teljesen feltárni a szászvárosi temetõt, mely 80-90 sírból
állhat. Amennyiben feltételezése helyesnek bizonyul, a szászvárosi lenne
az elsõ teljesen feltárt magyar temetõ Erdélyben.

A stratégiailag fontos Maros partján számos egyéb magyar temetõ
létezik, amelyeket azonban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tártak fel.
Az elõzõ kategóriába tartozik a nagy gyulafehérvári temetõ, a
piskitelepi, dévai és vajdahunyadi pedig az utóbbiba. Déván, például, az 1970-es
években, a Micro 15 tömbháznegyed építése idején, véletlenül bukkantak
honfoglalás kori magyar sírokra, a Securita te azonban nyomban betiltott
bármilyen régészeti kutatást, sõt még beszélni sem volt szabad róla. A
fiatal nagyszebeni régész szerint a vajdahunyadi a honfoglalás
idejébõl, vagy az azt követõ idõbõl származó temetõ lehet.

Csakhogy a feltárás gyakran akadályokba ütközik, ha nem is a hatóságok
részérõl. Manapság a pénz a legjelentõsebb gond, szögezte le Marian
Tiplic, akinek régészcsapatában a nagyszebeni és tübingeni egyetemistákon
kívül székelyudvarhelyi fiatalok is vannak. Az ásatásokat az
interetnikai kapcsolatok állami hatósága támogatja anyagilag, szállást a Böjte
Csaba atya által irányított Szent Ferenc Alapítvány biztosít ingyenesen
szászvárosi központjában!

Chirmiciu András, Nyugati Jelen