Erdély egyik legjelentõsebb honfoglalás-kori magyar temetõjét tárják fel.
2005.07.31. 21:00
Magyarok a nép és nemzet közötti idõben [ 2005-07-27 - 08:06:21 ] Erdely.ma
Erdély egyik legjelentõsebb honfoglalás-kori magyar temetõjét tárják fel Szászváros határában a nagyszebeni és a németországi Tübingen egyetem ifjú régészei. A tizedik századi sírhalmaz teljes feltárása, leletanyagának feldolgozása fontos információkat adhat a magyarság európaivá válásáról.
Erdélyi honfoglalók
A feltárt sírok anyaga egyértelmûen a második honfoglaló nemzedékre utal, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Marian Tiplic, a nagyszebeni egyetem ifjú tanszékvezetõje, az ásatások vezetõje. Minden bizonnyal az erdélyi törzshöz tartoztak (a gyulák nemzetségéhez). Állandó településrõl van szó, melynek elhelyezése - egy domb tetején - arra utal, hogy a Maros völgyének ellenõrzése lehetett az itteni magyarok célja. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az erdélyi törzs (a gyulák nemzetségének) fejedelmi központja a Szászvárostó l kevesebb, mint 50 kilométerre lévõ Gyulafehérvár környékén alakult ki.
Habár állandó településrõl van szó, a feltárt temetõ mégis arra utal, hogy az akkori magyarok még nem adták fel teljesen nomád, kalandozó életmódjukat. Éppen ez a kettõsség teszi érdekesebbé a kései honfoglaló - de még pogány - idõszakból származó szászvárosi temetõt. Amely némileg eltér a pannóniai törzsekétõl, valamint a korábbi temetõktõl, amint a Nagyvárad melletti Bihar községben feltárt, a honfoglalás elsõ nemzedéke idejébõl származó - egyértelmûen nomád életmódról tanúskodó - nagy temetõ leletanyaga is bizonyítja.
Míg a honfoglalás elsõ nemzedéke idejében a magyarok lovaikkal és fegyvereikkel együtt temetkeztek, a valamivel késõbbi szászvárosiból azonban már hiányoznak a kardok meg az állati csontok. A tizedik századi szászvárosi temetõ nem olyan gazdag, kengyel, nyíl, tegez, vagy ezekhez hasonló tárgyak csupán egyes sírokból bukkannak elõ.
Marian Tiplic szerint mindez a környezõ népek, elsõsorban a besenyõk, de esetleg a helyi szláv - vagy akár latinos - lakosság magyarságra gyakorolt hatására vezethetõ vissza.
Szent István árnyékában
A 62 eddig feltárt sírban nõi, gyermek- és férfi tetemekre bukkantak. Azonban sok férfitetem egy-egy testrésze hiányzik (gyakran éppen a fej), ami egyértelmûen erõszak általi halálra utal. Vagyis a már letelepedett köznép békés életre tért át, míg az elõkelõk folytatták harcias és veszélyes életmódjukat.
Mihai Castaian, a szászvárosi múzeum ifjú igazgatója, az ásatások tudományos kutatója véleménye szerint elképzelhetõ, hogy az erõszakban elhunytak éppen a pannóniai törzsek, pontosabban I. István hadainak áldozatai. Elsõ és legnagyobb királyunk ugyanis csak fegyverrel tudta a nyugati kereszténység és az európai fejlõdés útjára terelni a pogánysághoz erõsen ragaszkodó törzseket, különösképpen az erdélyi tö rzset. Lehet, hogy István király és nagybátyja, a bizánci kereszténységre áttért erdélyi Gyula közötti fegyveres összecsapás - s ezáltal az összmagyarság hosszú távú sorsa - éppen a Szászváros és Gyulafehérvár közötti síkságon dõlt el?!
Feltáratlan történelem
Marian Tiplic reményei szerint az augusztus közepéig tartó ásatások során sikerül teljesen feltárni a szászvárosi temetõt, mely 80-90 sírból állhat. Amennyiben feltételezése helyesnek bizonyul, a szászvárosi lenne az elsõ teljesen feltárt magyar temetõ Erdélyben.
A stratégiailag fontos Maros partján számos egyéb magyar temetõ létezik, amelyeket azonban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tártak fel. Az elõzõ kategóriába tartozik a nagy gyulafehérvári temetõ, a piskitelepi, dévai és vajdahunyadi pedig az utóbbiba. Déván, például, az 1970-es években, a Micro 15 tömbháznegyed építése idején, véletlenül bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, a Securita te azonban nyomban betiltott bármilyen régészeti kutatást, sõt még beszélni sem volt szabad róla. A fiatal nagyszebeni régész szerint a vajdahunyadi a honfoglalás idejébõl, vagy az azt követõ idõbõl származó temetõ lehet.
Csakhogy a feltárás gyakran akadályokba ütközik, ha nem is a hatóságok részérõl. Manapság a pénz a legjelentõsebb gond, szögezte le Marian Tiplic, akinek régészcsapatában a nagyszebeni és tübingeni egyetemistákon kívül székelyudvarhelyi fiatalok is vannak. Az ásatásokat az interetnikai kapcsolatok állami hatósága támogatja anyagilag, szállást a Böjte Csaba atya által irányított Szent Ferenc Alapítvány biztosít ingyenesen szászvárosi központjában!
Chirmiciu András, Nyugati Jelen
|