|
A Magyar Íjász Szövetség Történelmi Versenyszabályzata (3.rész)
2005.10.21. 21:39
3.3.1. A történelmi íjászmegmérettetés végeredményét a pontok száma adja meg.
3.3.2. Holtverseny esetén az 1-2-3. helyezésért küzdő íjászoknak döntőt kell vívni, melynek lebonyolítását külön rész szabályozza a 3.4.-es fejezetben.
3.3.3. A megmérettetés díjazása (az indulók létszámától függetlenül):
1. helyezett: serleg (ez helyettesíthető más, akár egyedi díjjal is)
1-3. helyezett:, érem és oklevél.
4-6. helyezett: oklevél
3.3.4. A megmérettetés minden résztvevőjének kötelezően adandó a megmérettetés szelleméhez méltó részvételi emléklap vagy emlékérem.
3.4.1. Azonos pontszám esetén, ha a versenyzők bármely helyezésért küzdenek (1-3. helyezés) külön versenyszámként szétlövést kell rendezni részükre
3.4.2. A szétlövésnél a 3 körös kerek cél használatos.
3.4.3. A holtversenyben azonos helyezésért küzdő versenyzők a lövéseket egymás után adják le a célokra. A sorrendet a döntnökök határozzák meg.
3.4.4. A szétlövésnél a versenyzők a kategóriájuknak megfelelő karótól adják le a lövés(eke)t, azonos pontérték esetén újra lőnek. Így akár egyetlen lövés is dönthet a végső sorrendről. Amennyiben a harmadik sorozatban sem született döntés, a 4. sorozatban a döntnök mérése alapján az a versenyző nyer, akinek a nyílvesszője közelebb van a céltábla közepéhez.
3.4.5. Ha több íjász küzd azonos helyezésért szétlövéssel, akkor amelyikük először lő kisebb pontértéket a többiekhez képest, az kiesik, míg a többi folytatja addig, amíg el nem dől a végső sorrend.
3.4.7. A lövések távolságai:
• kék karó: 15 m
• fehér karó: 10 m
3.4.8. A szétlövést minden esetben döntnöknek kell levezetni..
3.4.9. A versenyző minden sorozatban köteles megvárni a döntnök egyértelmű engedélyét a lövésre, melyre ezután 1 perc áll a rendelkezésére.
3.5.1. Amennyiben a szezonban 3 vagy több minősítő megmérettetés zajlik VS rendszerű éves megmérettetés is folyik.
3.5.2. A VS végeredményébe minden egyes versenyzőnek a 2 legjobb VS + az OB-n elért eredménye számít bele. Ezek összpontszáma adja a versenysorozat sorrendjét.
3.5.3. A VS-n kategóriák csak nemek és korosztályok (ld. 1.2-es pont) szerint vannak. Íjtípus szerint nincs megkülönböztetés.
3.5.4. A VS végeredményében holtverseny esetén a sorrendet az OB-n elért eredmény határozza meg.
3.5.5. Amennyiben az OB-n is egyenlő pontszáma van a holtversenyben álló versenyzőknek, akkor a VS végeredményében holtversenyt kell kihirdetni. (pl. két első helyezettet).
3.5.6. A versenysorozatban résztvevő megmérettetések rendezőinek, úgy kell megállapítaniuk a nevezési díjakat, hogy abból minden induló után 300,- Ft-ot az a TÍB mindenkori elnökhelyettesének a verseny hivatalos jegyzőkönyvének másolatával együtt, a versenysorozat díjázása céljából eljuttatnak.
3.5.7. A versenysorozat díjazását intézőnek időben gondoskodni kell, arról, hogy a 2003-ban alapított Mergen vándorkupák még a verseny megkezdése előtt visszakerüljenek hozzá, és azok újból ki legyenek osztva a legjobb felnőtt és a legjobb serdülő kategóriában.
4.1.1. Egyéni országos csúcsok.
4.1.1. Első-, másod- és harmadkorosztályú minősítés történelmi íjászatban.
A minősítési szinteket külön bizottsági rendelet szabályozza. Évről évre felülvizsgálva azt év végén, az aktuális éves eredmények ismeretében.
Országos csúcsot és minősítést csak a MÍSZ hivatalos versenynaptárában szereplő megmérettetésen lehet elérni, amelyet a MÍSZ előírásainak megfelelően rendeztek meg.
5.1. Lövés közben a lőállásban csak a lövő versenyzők tartózkodhat, a többieknek felszerelésükkel együtt a várakozási vonal (háromlépésnyi távolság) mögött kell maradnia.
5.2. A versenyző és edzője között a megmérettetés közben a kommunikáció nem megengedett a technikai hiba elhárításának esete kivételével.
5.3. A versenyző a megmérettetés egész tartama alatt csak a számára kijelölt cél irányába lőhet.
5.4. A versenyző a lőállásban, mindkét lábával a korosztályának megfelelő színű karó mögött kell, hogy elhelyezkedjen.
5.5. A lövésre felhasználható idő minden esetben akkor indul, amikor a versenyzőnek lehetősége van elfoglalni a számára kijelölt lőállást. Ez alól kivétel a lovasharc, ahol a lövésre felhasználható idő a „ló” hátára való felüléstől kezdődik. Természetesen a versenyzőnek itt is kötelessége a „lőállást” azonnal elfoglalni, amint arra lehetősége nyílik.
5.6. A megmérettetéseken a lövést leadó íjásznak kötelessége meggyőződni arról, hogy lövésével embert vagy haszonállatot, egyéb értéket nem veszélyeztet.
5.7. Minden kilőtt vesszőt érvényesnek kell tekinteni, kivéve:
ha a vessző valamilyen rendellenesség következtében úgy esik a földre, hogy azt az íjász a lőállás elhagyása nélkül íjával elérheti, vagy a cél a lövés közben eldől.
5.8. Vesszőt kilőni csak akkor lehet, ha már a csapat minden tagja a lőállásnál tartózkodik.
5.9. A lövések időtartama: a 2.2.4, 2.2.5 és 2.2.6. pontban leírtak szerint.
5.10. A versenyző az íjat még vessző nélkül sem húzhatja ki, ha nem áll a lőállásban.
5.11. A versenyzőknek szigorúan tilos társaik felszerelését engedély nélkül megérinteni.
5.12. Ha a versenyző a megmérettetés megkezdése után érkezik, nem pótolhatja elmaradt lövéseit, kivéve, ha késése a Rendező Bizottságnak felróható okból történt, csapatvezetője vagy csapatkapitánya ez okból írásban óvást nyújtott be a döntnöki Bizottságnak, s az döntésében engedélyezte az elmaradt lövések pótlását.
5.13. Gyakorló lövéseket is kizárólag a rendezőbizottság által ezzel megbízott személy felügyeletével lehet leadni.
5.14. Rossz időjárás vagy baleset esetén a döntnök a megmérettetésdöntnökkel egyetértésben a megmérettetést megszakíthatja.
5.15. A Magyar Íjász Szövetség hivatalos versenynaptárában szereplő megmérettetéseken a megmérettetés előtt és közben az íjászok számára az alkohol fogyasztása tilos.
5.16. A terepen zajló megmérettetéseken az íjászok számára kötelező a természetvédelemmel kapcsolatos szabályok messzemenő betartása, akkor is, ha a megmérettetés nem természetvédelmi területen zajlik.
5.17. A terepen zajló megmérettetéseken a célok kijelölésénél, a megközelítési útvonalak meghatározásánál a rendező szerv is köteles figyelembe venni a természetvédelmi szempontokat.
5.18. A megmérettetés alatt minden versenyző a számára kijelölt csapattal együtt mozog. Aki komoly és jogos indok nélkül elhagyja a csapatot az kizáródik a versengésből.
6.1. A megmérettetéseken a találatok értékelését és feljegyzését a 2 beírólapon a csapattagok közül (a megmérettetés kezdete előtt) kiválasztott két ember végzi el.
6.2. A találatokat a versenyzők számára jól hallható módon bemondják, majd feljegyzik annak a versenyzőnek az eredménylapjára, akié a vessző. A versenyző a vesszőt csak a után érintheti meg és húzhatja ki, ha a csapat összes találata rögzítve van a beírólapon. Amennyiben ezt korábban megteszi, azon a célon az összes találata érvénytelen.
6.3. Ha a versenyző vitatja a találat értékét akkor a vessző valamint a cél érintése nélkül, a találat bejegyzése előtt a csapatnak kell szavazni arról. Ennek lefolyása: a szavazást a csapat minden tagja egyszerre végzi el, ökölbe szorított kézen a hüvelykujj felfelé (találat megadása) vagy a hüvelykujj lefelé (találat meg nem adása) irányuló jelzésével. Egyhangú szavazás esetén fellebbezésnek helye nincs. Nem egyhangú szavazat esetén döntnökt kell hívni. Ez esetben az ő döntése a mérvadó, mely ellen szintén nincs helye fellebbezésnek.
6.4. Amennyiben az íjász a megengedettnél több vesszőt lő ki, akkor az összpontszámból le kell vonni a pluszként kilőtt vessző(k) számával megegyező legmagasabb pontjainak a számát.
6.5. Minden vesszőt a célban elfoglalt helyzetének megfelelően kell értékelni. A találatot tehát a vesszőnek a célban elfoglalt helye határozza meg és nem az a rés, amit a lőlapon ütött.
6.6. Ha a vessző palástja a cél kontúrvonalát kívülről érinti, akkor a találatot meg kell adni.
6.7. A harcos sziluettnél csak a célban bennmaradt vessző számít találatnak (kivéve a csapat minden tagja által egyértelműen látott és elfogadott kipattant illetve átmenő vesszőt)
6.7. Ha a cél megsérül és annak a kontúrvonala hiányzik, a találat megállapításához a kontúrvonalat képzeletben meg kell hosszabbítani.
6.8. A beírólapra tévesen bejegyzett eredményeket csak a vesszők kihúzása előtt lehet javítani. A javítást a döntnöknek vagy az összes versenyzőknek a vesszők kihúzása előtt kézjegyével kell ellátni.
6.9. A megmérettetés befejezése után a beírólapot mind a beírónak, mind a versenyzőnek alá kell írni. A versenyző az aláírásával csak a beírólapon feltüntetett találatok hitelességét ismeri el.
6.10. Ha a két beírólapon a találatok száma nem egyezik, akkor az alacsonyabb pontszámot kell figyelembe venni.
7.1. A versenyzők által használt íjakat és vesszőket az Alapfogalmak című fejezet szabályozza.
7.2. Az íjat tartó kézen kesztyű, vagy más kézvédő megengedett, de ez nem lehet az íjhoz erősítve.
7.3. Lövés közben bármilyen látást korrigáló szemüveg, kesztyű, ujjvédő, karvédő, mellvédő használata megengedett. Ujjvédőn vagy kesztyűn nem lehet olyan kiemelkedés vagy szerkezet, amely az ideg megtartását, kihúzását vagy a célzást elősegíti.
7.4. A történelmi megmérettetéseken a résztvevő íjászok számára kötelező az íj típusának megfelelő történelmi viselet, amelynek a régészeti, történelmi kutatásoknak megfelelően törekednie kell a korhűségre. Magyar és egyéb pusztai íj kategóriában kötelező az öv és a süveg ajánlott.
7.5. A magyar és egyéb pusztai íj kategória íjászai vesszőiket háti tegezben nem tárolhatják.
7.6. A történelmi jelleg erősítése érdekében megengedett egyéb, az íjászathoz közvetlenül nem kapcsolódó történelmi eszközök viselése. (Kard, szablya, kés, tőr, kürt, tarsoly, iszák, stb.)
7.7. A részvétel szempontjából kizáró ok egyértelműen jelenkori ruhadarab (pl. edzőcipő, „baseball”-sapka, stb.) és eszköz (pl. mobil telefon) jól látható viselése. A versenyzőknek a mobiltelefon használata (vészhelyzet, baleset kivételével) a megmérettetés folyamán tilos. A megmérettetés előtt a versenyzők felszerelésének ellenőrzésekor a Megmérettetésdöntnöki Bizottság bírálja el a versenyzők viseletét, felhívja a figyelmet a kizárás lehetőségére, szükség esetén kizárja a versenyzőt.
7.8. A kizárás okáról és tényéről a Megmérettetésdöntnöki Bizottság a megmérettetést követően írásban tájékoztatja a MÍSZ elnökségét a versenyző egyesületét, a történelmi íjászmegmérettetéseket rendező valamennyi egyesületet.
7.9. A történelmi viselet a döntnökk számára is kötelező.
8.1.1. A rendezőség a megmérettetés irányítására tapasztalt döntnökt bíz meg, aki mellé további személyek (helyettesek) tartozhatnak.
8.1.2. A döntnök feladatai:
• Ellenőrzi a megmérettetés időbeosztását, a lövések időtartamát, a versenyzők sorrendjét, gondoskodik arról, hogy a sorra kerülő versenyzők, csapatok lőállásaikat időben elfoglalják.
• A megmérettetésdöntnöki bizottság tagjaként intézkedési jogkörrel rendelkezik minden olyan ügyben, amely a megmérettetés folyamatos lebonyolítását és biztonságát szolgálja.
• Vészhelyzetben vagy más indokolt esetben a lövéseket leállítja, és megfelelő intézkedéseket tesz a megmérettetés folytatása érdekében.
• Dönt a kétes találatok értékéről.
• A megmérettetés megkezdése előtti napon részt vesz a sorsoláson, később a csoportbeosztások készítésében, a versenyzők felszerelésének ellenőrzésében.
• A megmérettetés főrendezőjével és a megmérettetésdöntnökval együtt tagja a Megmérettetésdöntnöki Bizottságnak.
• Személyét a rendező egyesület saját nem versenyző tagjai közül is felkérheti.
• A megmérettetés közben szabálytalanság esetén szóbeli figyelmeztetést, intést illetve azonnali kizárást alkalmazhat. Az intést és kizárást azonnal fel kell jegyezni a versenyző beírólapjára. A megmérettetés után pedig a jegyzőkönyvben írásban köteles jelenteni intézkedéseit indoklással együtt a MÍSZ és a Történelmi Szakmai Bizottság felé.
8.2.1. Személyét a Tradicionális Bizottság javaslata alapján a MÍSZ Döntnöki Bizottsága jelöli ki. Tevékenységéért ennek megfelelően a Döntnöki Bizottságnak tartozik felelősséggel.
8.2.2. Feladatai:
• A versenyzők védelmében minden olyan szabály betartása, amely az elért eredményt befolyásolhatja. A versenyzőknek joguk van a döntnök döntése ellen személyesen vagy megbízottjuk útján nála óvást emelni. Ez alól csak a találatok értékelése kivétel, ahol a egyhangúlag hozott döntést megóvni nem lehet.
• A mindenkor érvényes szabályok és előírások maradéktalan ismerete. Ezeket úgy kell alkalmaznia, hogy előre ki nem számítható helyzetek esetén is egyenlő feltételeket biztosítson minden versenyző számára.
• A versenypálya és a pályákhoz tartozó felszerelések felülvizsgálata. Különös figyelemmel kell ellenőriznie a távolságokat, a célokat, és minden olyan tényezőt, melyek az eredményeket befolyásolhatják.
• A megmérettetés, a versenyzők, valamint azok felszerelésének ellenőrzése.
8.2.3. A döntnökval együttműködve intézkedési joggal rendelkezik minden olyan ügyben, amely a megmérettetés levezetésével kapcsolatos.
8.3.1. A Megmérettetésdöntnöki Bizottság tagjai:
• A Megmérettetésdöntnök, mint elnök
• A döntnök(k)
• A főrendező
• A TSzB képviselője
8.3.2. A Megmérettetésdöntnöki Bizottság feladatai:
• A megmérettetés megkezdése előtt technikai ellenőrzést tart, amelynek során megvizsgálja a felszereléseket, elbírálja a viseleteket. (A résztvevő csapatok felszerelésének és viseletének ellenőrzése betűrendes sorrendben történik.)
• Elbírálja a megmérettetés folytatásával összefüggő, írásban benyújtott óvásokat, gondoskodik az óvások elbírálását követően a megmérettetés folytatásáról. A Megmérettetésdöntnöki Bizottság döntését véglegesnek kell tekinteni, az ellen jogorvoslatnak helye nincs.
• A szabályokat tudatosan megszegő versenyzőket azonnali hatállyal kizárhatja a megmérettetésből. A kizárt versenyző a megmérettetés folyamán elért minden eredményét automatikusan elveszti. Erről jegyzőkönyvben kell értesíteni a MÍSZ-t és a Történelmi Szakmai Bizottságot.
• Ha a megmérettetésen a fennálló csúcsnál jobbat értek el, a Megmérettetésdöntnöki Bizottság köteles a pályát újból kimérni. A csúcshitelesítési jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvben igazolni kell, hogy a pálya, a versenyző felszerelése és a megmérettetés lebonyolítása mindenben megfelelt a versenyszabályoknak.
• A csúcshitelesítési jegyzőkönyvet az eredeti beírólappal együtt csatolja a megmérettetésjegyzőkönyvhöz.
8.4.1. A Rendező Bizottságot a megmérettetést rendező egyesület állítja fel. Felelős vezetőjének (főrendező) nevét a megmérettetéskiírásban fel kell tüntetni.
8.4.2. Feladata:
• A megmérettetés engedélyeztetése
• A pálya biztosítása
• A forgatókönyv elkészítése
• A megmérettetéskiírás elkészítése
• A megmérettetéskiírás bemutatása a MÍSZ Tradicionális Bizottságának
• Orvosi felügyelet biztosítása
• A jóváhagyott megmérettetéskiírás szétküldése
• A beérkezett nevezések feldolgozása
• A sorsolás levezetése, a csoportbeosztások elkészítése
• A megmérettetés rendezési anyagok beszerzése
• A díjak beszerzése
• A segédszemélyzet biztosítása
• A benevezett versenyzők, csapatok kihirdetése
• A versenyzők szállás- és étkezési lehetőségének biztosítása
• A megnyitó ünnepség megszervezése
• A díjkiosztás megszervezése és levezetése
• Zárójelentés készítése, elszámolás
8.4.3. A bizottság vezetője (főrendező) a rendező egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott személy.
• Személyesen felelős a bizottság munkájáért, ő képviseli a bizottságot a hatóságokkal, egyesületekkel, a MÍSZ-szel és más szervezetekkel szemben.
• Gondoskodik a bizottság működéséről, a megmérettetés zökkenőmentes, előírásszerű lebonyolításáról.
• Gondoskodik a megmérettetés pontos megkezdéséről és a nézők elhelyezéséről.
• A megmérettetés teljes és hiteles eredményjegyzékét, valamint a zárójelentést megküldi a MÍSZ titkárságának.
• Felelősöket nevez ki az alábbi feladatok elvégzésére:
- Összeköttetés a sajtóval
- A segédszemélyzet irányítása
• Biztonsági őröket alkalmaz (korhű viseletbe öltöztetve), ha a lövések által veszélyeztetett terület nincs megnyugtatóan elzárva.
8.5.1. Az íjászat népszerűsítésének érdekében kívánatos, hogy a megmérettetések minél nagyobb mértékben látogatottak legyenek. Ennek érdekében a rendező szerv köteles a nézők részére nézőteret kijelölni, a megmérettetésről tudósító média számára a megfelelő helyet biztosítani.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
