|
A Magyar Íjász Szövetség Történelmi Versenyszabályzata (1.rész)
2005.10.21. 21:32
A
MAGYAR ÍJÁSZ SZÖVETSÉG
TÖRTÉNELMI ÍJÁSZMEGMÉRETTETÉSEK
RENDEZÉSE, LEVEZETÉSE
Érvényes 2005. március 1-től.
Tartalma: 1. – 21. oldal
1. – 8. fejezet
1. ALAPFOGALMAK.. 3
1.1. MÍSZ történelmi versenyíjászat 3
1.2. Korosztályok. 3
1.3. Kategóriák. 3
1.4. Magyar, egyéb pusztai íj valamint történelmi hosszú íj 3
1.4.1. Magyar, egyéb pusztai íj 3
1.4.2. Történelmi hosszú íj 4
1.5. Történelmi íjász megmérettetés. 4
2. A TÖRTÉNELMI ÍJÁSZMEGMÉRETTETÉSEN HASZNÁLATOS CÉLOK ÉS TÁVOLSÁGOK.. 5
2.1. Alapfogalmak és alaprendelkezések. 5
2.2. A célok formája, mérete és távolsága. 7
3. MÍSZ TÖRTÉNELMI ÍJÁSZMEGMÉRETTETÉS RENDEZÉSE. 10
3.1. Általános rendelkezések. 10
3.2. A Történelmi Íjászmegmérettetés. 10
3.3. A MÍSZ történelmi íjászmegmérettetés értékelése, díjazása. 12
3.4. A MÍSZ történelmi íjászmegmérettetésen a holtverseny eldöntése. 12
3.5. Történelmi Versenysorozat (VS) 13
4. MÍSZ CSÚCSOK ÉS MINŐSÍTÉSEK.. 14
4.1. A MÍSZ által elismert tradicionális megmérettetéseken kategóriánként és korosztályonként a következő országos csúcsokat lehet elérni: 14
4.2. A MÍSZ által elismert tradicionális megmérettetéseken kategóriánként és korosztályonként a következő minősítéseket lehet elérni: 14
4.3. Országos csúcs és a minősítési szint elérésének feltétele. 14
5. A CÉLLÖVÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 15
6. TALÁLATOK KIÉRTÉKELÉSE. 17
7. A VERSENYZŐK FELSZERELÉSE. 18
8. A MEGMÉRETTETÉSEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK ÉS BIZOTTSÁGOK.. 19
8.1. Vezető döntnök. 19
8.2. Megmérettetésdöntnök. 19
8.3. A Megmérettetésdöntnöki Bizottság. 20
8.4. Rendező Bizottság. 20
8.5. A nézők. 21
Ide tartoznak a versenyíjászat alábbiakban felsorolt változatai, amelyek a Magyar Íjász Szakszövetség (MÍSZ) által elfogadott versenyszabályok alapján kerülnek megrendezésre:
- történelmi íjász megmérettetés
- (a későbbiekben igény szerint a történelmi lovasíjász megmérettetés)
A versenyzők neme és életkora alapján az alábbi korosztályokat különböztetjük meg:
• gyermek (-12) pulya
• serdülő (13-14) lurkó
• ifjúsági leány (15-18) hajadon
• ifjúsági fiú (15-18) surbankó
• felnőtt női (19-49) harcos nő
• felnőtt férfi (19-49) vitéz
• senior (50-) tiszteletre méltó
A gyermek korosztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a megmérettetés megrendezésének évében töltik be 12. életévüket vagy ennél fiatalabbak. A gyermek korosztályba sorolt versenyzők a serdülő korosztályban megrendezett megmérettetéseken is indulhatnak. A gyermek és a serdülő korosztályba tartozó versenyzők a megmérettetéseken csak felnőtt kíséretével vehetnek részt.
A serdülő korosztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a megmérettetés megrendezésének évében töltik be 14. életévüket vagy ennél fiatalabbak.
Az ifjúsági korosztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a megmérettetés megrendezésének évében töltik be 18. életévüket vagy ennél fiatalabbak. Az ifjúsági korosztályba sorolt versenyzők a felnőtt korosztályban megrendezett megmérettetéseken is indulhatnak.
A senior korosztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a megmérettetés megrendezésének évében töltik be 50. életévüket vagy ennél öregebbek. A senior korosztályba sorolt versenyzők a felnőtt korosztályban megrendezett megmérettetéseken is indulhatnak.
A MÍSZ a következő kategóriákat ismeri el a versenyzők által használt íjak típusai alapján:
• Történelmi íjász megmérettetés:
- magyar, egyéb pusztai íj
- történelmi hosszú íj
Magyar és egyéb pusztai íjnak tekintendő az az íj, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
• Merevszarvú, visszahajló reflexíj. Merev, nem hajló szarva az íj dinamikus munkájában nem vesz részt.
• A merev szarv hossza a könyöktől a húrbeakasztására szolgáló horonyig mérve nem kevesebb 8 cm-nél.
• Ideghossza felajzott állapotban nem több 160 cm-nél.
• Az idegnek az íj teljes hosszában az íj középvonalában kell futnia.
• Markolata oldalirányban nem aszimmetrikus, oldalirányú szélessége nem kevesebb, mint 15 mm, ablakos kiképzéssel nem rendelkezhet .
• Az íjon a göb kivételével más segédeszköz nem lehet.
• Az íjhoz tartozó nyílvessző alapanyaga fa, természetes tollazással ellátva. A vesszőn a tollazásnál kell jelölni a tulajdonos nevét.
• A nyílvesszőt olyan esztergált fémheggyel kell ellátni, amely fölösleges kárt nem tesz a vesszőfogóban.
• Az íj szétszerelhető nem lehet.
• A markolaton a védőréteg (vékony bőr, vagy bandázs, mely a vessző alátámasztására nem alkalmas) a vessző kifutási középpontjától felfelé maximum 2,5 cm lehet.
• Az íj felső reflexén semminemű célzást segítő festés, bandázsolás vagy egyéb jelölés nem alkalmazható.
• Az íjon a bandázs csak egyszínű lehet.
Történelmi hosszú íjnak tekintendő az az íj, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
• A vessző palástjának a markolat középvonalától legkevesebb 3,1 mm-re kell lennie.
• A markolaton megengedett a vessző megvezetésére szolgáló kis magasságú (max. 3,5 cm magas) polc kialakítása.
• Az ideg kizárólag a beakasztási pontokon érhet hozzá az íjhoz és ettől a ponttól az íj közepéig folyamatosan távolodnia kell az íjtól.
• Az idegnek az íj teljes hosszában az íj középvonalában kell futnia.
• Az íjon a kis magasságú (max.: 3,5 cm magas) faragott polc és a göb kivételével más segédeszköz nem lehet.
• Az íjhoz tartozó nyílvessző alapanyaga fa, természetes tollazással ellátva. A vesszőn a tollazásnál kell jelölni a tulajdonos nevét.
• A nyílvesszőt olyan esztergált fémheggyel kell ellátni, amely fölösleges kárt nem tesz a vesszőfogóban.
• Az íj felső reflexén semminemű célzást segítő festés, bandázsolás vagy egyéb jelölés nem alkalmazható.
• Az íjon nem alkalmazható az ún. pisztolymarkolat kialakítása.
A MÍSZ szabályok alapján megrendezett történelmi íjászmegmérettetések, bajnokságok előírt formája.
2.1.1. a céloknak illetve a találati felületeknek meg kell felelni a következő alapnormáknak:
• anyaga nem tehet kárt egy az 1.4. alapfogalmakban meghatározott nyílvesszőben.
• ugyanezt a nyílvesszőt egy 60#-os az 1.4. alapfogalmakban meghatározott íjból kilőve is meg kell fognia
2.1.2. A versenyzők lőállását az életkoruknak megfelelő (1.2. pont) korosztály alapján a különböző színű karók jelzik.
- Kék karó: Senior, felnőtt (férfi, női), ifjúsági (fiú, leány) versenyzők
- Fehér karó: serdülő és gyermek versenyzők.
2.1.3. A történelmi versenyeken kétféle cél használatos: a háromkörös, kerek cél (2.2.1.) illetve a harcos sziluett (2.2.2).
2.1.4. A történelmi versenyeken 3x7 azaz 21 cél alakítandó ki az alábbiak szerint.
Felkészülés (7 db, 3 körös céltáblával felszerelt cél)
Harci íjászat (7 db, harcos sziluett 2 pontértékkel)
Kalandozás (7 db ügyességet próbára tevő cél különböző nehézségekkel és célokkal a később leírtak szerint [Térdelő, gyorslövés, aranykaró, lovasharc, közelítő, távolodó, akadály]).
2.1.5. A célok tetszés szerinti sorrendben alakíthatóak ki, de a rendezőknek törekedni kell a változatosságra, vagyis arra, hogy az azonos célok lehetőleg ne egymás után kerüljenek sorra.
2.1.6. A térdelő lövészet fogalma és alaprendelkezései
A lőállás elfoglalása és elhagyása között az íjásznak (legalább) az egyik térdével folyamatosan érintenie kell a talajt. Térdeplő helyzet a karó vonala mögött.
2.1.7. A gyorslövészet fogalma és alaprendelkezései
2.1.7.1. Ennél a célnál minden esetben egy odarendelt táblabíró segíti a versenyzőket.
2.1.7.2. Minden versenyzőnek 20 másodperce van tetszőleges számú vessző kilövésével (lövésenként egyszerre maximum 1-1) a pontokat gyűjteni a célon.
2.1.7.3. A lövészet kezdetét („lőhet” vezényszóval) és végét („vége” vezényszóval) a táblabíró jelzi.
2.1.7.4. Íjat megfeszíteni csak a táblabíró „lőhet” vezényszava után szabad.
2.1.7.5. A „vége” vezényszó (azaz a 20. mp) lejárta után kilőtt vessző esetén a legmagasabb pontérték levonásra kerül.
2.1.7.6. Amennyiben a nyílvessző a „vége” vezényszó előtt az íjat elhagyta (de csak utána ér célba) a találatot meg kall adni.
2.1.7.7. Minden vitás esetben a táblabíró döntése a mérvadó, mely ellen fellebbezésnek helye nincs.
2.1.8. Az aranykaró fogalma és alaprendelkezései
2.1.8.1. Ennél a célnál összesen egyetlen vesszővel szerezhet pontot az íjász. A cél érdekessége, hogy mind a fehér, mind a kék karóhoz tartozik egy „Aranykaró”, mely lényegesen távolabb van a normál karótól, de az innen leadott lövés dupla pontot ér.
2.1.8.2. Az íjásznak a lőállásba beállás előtt van lehetősége eldönteni, hogy a normál vagy az aranykarótól kíván-e lőni.
2.1.8.3. A lőállásba beállás után onnan köteles lőni, a lőállását már meg nem változtathatja.
2.1.8.4. A lövésre felhasználható idő 20 másodperc.
2.1.9. A lovasharc fogalma és alaprendelkezései
2.1.9.1. Ennél a célnál a „ló” hátán ülve a 3x1 lövés adható le a 2.1.9.2. pontban leírt kötelezően betartandó sorrendben.
2.1.9.2. Az első lövést az oldalt előre elhelyezett célra, a másodikat az oldalra elhelyezett célra, a harmadikat a hátra oldalt elhelyezett célra kell leadni. (Tehát második lövéssel például nem szerezhető pont az első célon, ha azt előtte elhibázta a versenyző.)(Balkezes (íjat a jobb kézben tartva lövő) versenyzők fordítva (háttal) ülnek a „ló”-ra és fordított sorrendben adják le a lövéseiket.)
2.1.9.3. A „ló” helyzetéhez képest a következő rajzon szemléltetett módon helyezendőek el a célok 45°, 90°, 45°-os szögben.
2.1.9.4. A „ló” meghtározása:
- Olyan stabil lóra emlékeztető tárgy, amelyről lovagló ülésben tudja a versenyző leadni a lövéseket, mégpedig oly módon, hogy közben a lába nem érinti a talajt.
- a „ló marmagassága”: 80-100cm
- A felszálláshoz ajánlott valaminemű odaillő fellépőt a rendezőnek odakészíteni
2.1.10. A közelítős cél fogalma és alaprendelkezései
A közelítéses céloknál minden célhoz 4 kék és 4 fehér karó tartozik. Minden íjász az első lövést a legtávolabbi karótól adja le, majd (ha minden íjász leadta az első lövését) a másodikat az utolsó előttitől, a harmadikat a másodiktól, az utolsó lövést pedig a célhoz legközelebb eső karótól adják le, közelítve a cél felé. (Vagyis az íjászok nem egymás után adják le a 4 lövésüket!)
2.1.11. A távolodós cél fogalma és alaprendelkezései
A távolodós céloknál minden célhoz 4 kék és 4 fehér karó tartozik. Minden íjász az első lövést a célhoz legközelebbi karótól adja le, majd (ha minden íjász leadta az első lövését) a másodikat a céltól második karótól, a harmadikat a harmadiktól, az utolsó lövést pedig a céltól legtávolabb eső karótól adják le, távolodva a céltól. (Vagyis az íjászok nem egymás után adják le a 4 lövésüket!)
2.1.12. Akadálypálya
A versenyzők lövéseiket az alábbi rajz szerint kialakított akadályok között juttathatják el a célba.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
