|
Válogatás a komáromi avar temető leleteiből
2005.07.31. 12:13
Válogatás a Komárom-hajógyári avar temető leleteiből.
Az Érsekújvári Honismereti Múzeum 2003. február 27-től hozzáférhetővé tett egy érdekes és nem mindennapi kiállítást, amely bemutatja a Komárom-hajógyári későavar-kori temetőben talált legszebb és legértékesebb sír leleteket. A kiállított értékes tárgyak a Komáromi Magyar Kultúra és a Duna Menti Múzeum gyűjteményéből származnak. A kiállítás szerzője a komáromi múzeum sok évi munkatársa, dr. Trugly Sándor.
1979-ben a komáromi hajógyár kollégiumának építése során avar-kori sírokat bolygattak meg. A leletmentés dr. Trugly Sándor vezetése alatt 1979-től 1983-ig tartott. A további mentési munkálatok 1987-1989. között folytatódtak. A régészeknek összesen 153 sírt sikerült feltárniuk, ebből 63 lovas temetkezés volt. Lovas sír alatt olyan sírt értünk, amelybe a halottat a lovával együtt temették el. A temetőben a lovas harcosok - feleségeikkel és gyermekeikkel együtt voltak eltemetve. A sírok nagy részét sírrablók sértették meg, akik a legértékesebb tárgyakat tulajdonították el. Szerencsére a sírokban sok érdekes lelet maradt, a tolvajok számára ezek értéktelenek voltak, azonban a régészek munkájához pótolhatatlanok (a fegyveröv és a lószerszám részei, fegyverek, ékszerek, kerámia, állatcsontok, mindennapi használati tárgyak).
Az avarok a halottjukat egy téglalap alakú, mély sírgödörbe helyezték el. Az egyes sírgödrök mélysége az eltemetett egyének vagyonosságát és társadalmi helyzetét tükrözte. A nagyobb méretű lovas sírok 270 cm hosszú, 180 cm széles és 290 cm mélyek voltak. Az elhunytak nyújtott testhelyzetben hátukon feküdtek, nyújtott karokkal. A lovas sírokban a férfit a sírgödör jobb felébe helyezték el, mellette feküdt a lova - has alá húzott végtagokkal. Némelyik sírban deszkakoporsó vagy sírkamra nyomaira bukkantak, melyet néhol fából készült fal osztott ketté. Az egyik részben a lovas, a másikban pedig hátaslova helyezkedett el. A 121. sírban az elhunytat belehelyezték a koporsóba, melyet ezt követően leeresztettek a sírgödör fakamrájába. A nők és gyermekek társadalmi helyzetére a sírban elhelyezett lovak utalnak. A férfi lovas sírok a sír mellékletével is különböztek a női- és gyermek síroktól. Az utolsó kettőben hiányoztak a díszített övveretek és a fegyverek.
Az eltemetett személynek a „túlvilág” előtti hosszú út előtt - hasonlóképpen mint élő társainak - étellel és itallal kellett erősítenie magát. Erre szolgáltak a halott mellé helyezett különböző folyadékokkal teletöltött agyagedények és a háziállatok húsa - szarvasmarha, bárány és baromfi (kakas, liba, csirke). Előfordultak olyan lovas sírok is, amelyek koporsóit szarvasmarha-bőr fedte. Ebben csupán a koponya és az alsó végtagok csontjait hagyták meg. Ez a szokás kultikus praktikákkal függött össze, miközben ebben az esetben az állatok szarva természetfeletti erőt jelképezett, amely az elhunyt nyugalmát őrizte. A kultusszal összefüggött a bárány- és szarvasmarha koponyájának elhelyezése a sírokba.
Azon állítás, miszerint a kutya az ember leghűségesebb barátja, az avaroknál is érvényes volt. Ezt két kutya maradványa támasztja alá, melyeket gazdáik alsó végtagjai közelében helyezték el. Szegényebb női-, és gyermeksírokban melléklet formájában gyakran előfordultak tojások - a termékenység szimbólumaként.
A komáromi temetőbe temetett egyének elég magas kort éltek meg. A férfiak 60 - 70 vagy valamivel korábban 50 - 60 éves korban hunytak el. Csupán két koporsóban, melyek a temető délkeleti részében helyezkedtek el, feküdtek 30-40 éves férfiak. Egyikük halálát a koponyán található zúzott seb okozta.
A Komárom-hajógyári temetőben a lovasok - harcosok - felövezett díszöltözetükben voltak eltemetve, melyet bronzveretek és szíjvégek díszítettek. A lovak mellett gazdagon díszített lószerszámot, zablát és kengyelt találtak. Az avaroknál a veretekkel díszített öv a férfi személyes szabadságát és fölérendeltséget szimbolizálta. Az öv tulajdonosának eredetét, rangját és vagyonhelyzetét a veretek mennyisége és a szimbólumai szerint lehetett megállapítani. Az avar fiúk 14-16 éves korban tettek szert az övre, melyet aztán egész életük folyamán különféle alkalmakkor viseltek (ünnepségek, harcok, vadászat). Az öv viselése a felsőbbrendű réteg - a lovasok kiváltságos joga volt. Tehát akár az avar nemesi családba tartozó fiatal fiút is eltemethették az övével együtt. Példaként szolgál a Komárom-hajógyári temető két gyermeksírja, amelyekben a gyermekek felövezve nyugodtak a ló mellett.
Az öv vereteinek formáját és díszítési motívumait befolyásolta a sajátos ízlés és a divatszokások. Az avar harcos harci öve csatból, nagy szíjvégből, oldalsó kis szíjakon 2-4 szíjvégből, a szíjbújtatóból, valamint a fő- és mellékszíjak díszvereteiből tevődött össze. Ezek öntött aranyozott bronzrészei alkotják az itteni temető legértékesebb leleteit. A szíjvégek és az övek egyes vereteit poncolt alapon gazdagon vésett motívumok díszítettek. Az övgarnitúrák és a lószerszámok pontosan kidolgozott részei az avar kovácsok és kézművesek kitűnő művészi kézügyességéről tanúskodtak.
Némelyik lovas sírból valóban különlegesen értékes leletekre lehetett szert tenni. A 12. sírban nagy szíjvéget találtak, amely ember és oroszlán harcát ábrázol, valamint sas motívumával díszített övveretet. Ezen az övvereten a sas széthúzott szárnyai alatt kereszt látható, amely a korai kereszténység kezdeteit hirdeti az avaroknál. A 71. sírban nagy szíjvéget találtak, az egyik oldala lovon ülő harcost ábrázol - kezében egy lándzsa, a másik oldalán nyúlra támadó ragadozó látszik. Avar férfi portréja díszíti a 128. sírból származó övveretet. A 63. és 72. sírokból korong alakú övvereteket és oroszlán alakokkal díszített oldalsó szíjak nagy és kis szíjvégeit emelték ki.
A tulajdonos gazdagságát és felsőbbrendűségét a lószerszám díszítése is tükrözte. Az övgarnitúrákhoz hasonlóan, aranyozott bronzból készítették azon díszeket is, melyekkel ékesítettek a ló felkantárját, a farhámot és a szügyelőjét. Külön figyelmet érdemelnek a 36. sírban talált griff - sas fejét imitáló veretek, vadkan fejformájú palmettákkal díszített veretek - 33. sír, valamint a 97. és a 121. sírokban talált rozettás veretek. Közép-európai környezetben a lószerszám díszítésének egyedi példányai a kutya- és oroszlánfejekkel díszített falérák - 103. és 130. sír. Az eltemetett személy társadalmi helyzetét megerősítette az is, ha a sírban lófejet díszítő csótárt találtak. A lószerszám díszítésének része volt a bronzból készített maszkos csörgő is.
A lovas sírokban különféle veretek és falérák mellett találtak még vaskengyeleket, zablákat és vasabroncsokkal megerősített kisebb favödröket, melyek a lovak itatására szolgáltak.
A női- és gyermeksírok a lovas sírokkal ellentétben szegényebbek voltak. A sírokba nem helyeztek sem fegyveröveket, sem lószerszám részeit. Tartalmaztak azonban fülbevalókat, nyakláncokat, mindennapi használati tárgyakat - vaskéseket, csontból készített tűtartókat. Gyermeksírokra tipikusak a bronzból készült csörgők.
A Komárom-hajógyári temetőbe a 8. század elején kezdtek el temetkezni, amikor a város területén a nemesi középréteghez tartozó kisebb avar csoport települt le. Feladatuk volt ezen a stratégiai szempontból fontos helyen az északi ellenséges szláv törzsektől védeni az Avar Birodalom határait, ellenőrizni a kereskedelmet és védeni a dunai átkelőhelyeket.
A 8. század végén folytatott avar-frank háborúk, melyek az avarok vereségével végződtek, tükröződtek az itt élő közösség politikai és gazdasági életén is. A temetőben már nem fordultak elő lovas sírok, a sír melléklete egyre szegényebb, a sírok ellentétes tájolásúak lettek, s megnőtt a nyugati eredetű sír-leletek mennyisége. Valamikor a 9. század elejétől az avarok már nem temették halottaikat ezen a helyen.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
